Mi a gond a belső szigeteléssel?
A falak belső szigetelése elsőre jó ötletnek tűnhet, hiszen egyszerűbb kivitelezni, nem szükséges hozzá külső engedélyeztetés, és kevésbé költséges, mint a homlokzati szigetelés. A valóságban azonban komoly épületfizikai problémákat okozhat.
1. A fal nem tud szellőzni
A belső szigetelés egyik legnagyobb hátránya, hogy elzárja a fal természetes szellőzését. A téli hónapokban a fal külső és belső oldala között jelentős hőmérsékletkülönbség alakul ki. A belső szigetelés miatt a fal hideg marad, így a levegőben lévő pára kicsapódik a fal és a szigetelőanyag találkozási pontján. Ez hosszú távon komoly szerkezeti károkat okozhat.
2. Nedvesség és penészedés veszélye
Ahol pára csapódik ki, ott előbb-utóbb megjelenik a penész is. A belső szigetelés gátolja a fal természetes száradását, ezért a nedvesség beépül a szerkezetbe, és előbb elindul a penészesedés, majd a falazat akár szét is rohad. Ez nemcsak esztétikai probléma, hanem egészségügyi kockázat is: a penészgombák spórái légúti betegségeket, allergiát, és egyéb egészségkárosító hatásokat okozhatnak.
3. Hőhidak kialakulása
A belső szigeteléssel nem lehet folyamatos, homogén hőszigetelő réteget kialakítani. A falak csatlakozásainál, sarkokban és födémszéleknél hőhidak maradnak, ahol továbbra is hidegebb lesz a felület. Ezen a pontokon a pára még nagyobb eséllyel csapódik ki, fokozva a penészesedést és a nedvességproblémákat.
A hatékony megoldás: Külső szigetelés vagy egyéb módszerek
A legjobb megoldás a hideg falak problémájára a külső hőszigetelés, amely megszünteti a hőhidakat, melegen tartja a falat, és csökkenti a páralecsapódás kockázatát. Azonban sok esetben – például műemlék épületeknél vagy társasházakban – a külső szigetelés nem megvalósítható. Ilyenkor más módszerekkel kell biztosítani a megfelelő hőmérsékletet és páraszabályozást.
1. Hőmérséklet emelése és légcsere biztosítása
Ha a külső szigetelés nem lehetséges, a lakás belső hőmérsékletének emelése segít csökkenteni a páralecsapódás esélyét. Ehhez hozzájárul a rendszeres, rövid szellőztetés, amely kicseréli a nedves levegőt, miközben nem hűti le jelentősen a helyiséget.
2. Klímaberendezés, mint penész elleni megoldás
Kevesen tudják, de a klímaberendezés hatékony eszköz a penészesedés ellen. Fűtési üzemmódban működtetve a meleg levegő folyamatos áramlását biztosítja, amely megakadályozza, hogy a nedvesség kicsapódjon a hideg falakon.
Fontos! Nedves lakások esetén nem ajánlott a klíma páramentesítő üzemmódját használni, mert ezzel csak a levegő relatív páratartalmát csökkentjük, de a falak hidegek maradnak. Ehelyett a klímát inkább intenzívebb fűtési fokozatban kell használni, rendszeres – óránkénti – rövid szellőztetésekkel kombinálva.
3. Direkt falfűtés és szárítás
Ha a falak nagyon nedvesek, speciális falfűtési rendszerek vagy infra-panelek segítségével célzottan szárítható a falazat. Ez különösen hasznos olyan helyeken, ahol a páralecsapódás már súlyos károkat okozott.
Összegzés: Mi a helyes döntés?
A belső szigetelés elsőre csábító lehet, de hosszú távon több kárt okoz, mint hasznot. A pára bejut a fal és a szigetelés közé, ahol kicsapódik, és szerkezeti károkat, penészesedést okoz.
A valóban hatékony megoldás:
- Külső szigetelés, ha megoldható
- Hőmérséklet emelése és rendszeres légcsere
- Klímaberendezés használata fűtési üzemmódban
- Falak direkt szárítása és fűtése
Ezek az egyszerű, de hatékony módszerek biztosítják, hogy otthonod egészségesebb, penészmentes és kellemesebb klímájú legyen – anélkül, hogy a falak szerkezeti épségét veszélyeztetnéd.
