Miért jó a klímával fűtés?
- gázhálózattól függetlenül bárhol kialakítható.
- nem szükségesek hozzá engedélyek és komplikált kéménymunkálatok-
- klímával lokálisan is fűthetjük házunkat, lakásunkat a kívánt hőmérsékletre
- jelentősen olcsóbb bármilyen más elektromos fűtési megoldásnál (hőszivattyú hatékonyság)
- könnyen telepíthető és később is módosítható az esetleges felújítások, átépítések függvényében
- a fűtés mellett a lakás hűtése, páramentesítése, sőt a por, pollenek kiszűrése is megoldódik
Hogyan működik?
Teljesen leegyszerűsítve pár mondatban igyekszem elmagyarázni a hőszivattyúk működési elvét: a hőszivattyú a thermodinamika második törvénye által leírt fizikai folyamatot használja fel, azaz a hő az alacsonyabb állapotú rendszer felől a magasabb felé áramlik.
De hogyan lesz ebből a téli mínusz 10 fokban a lakásban plusz 20 fok?
A hőszivattyú kültéri egységében egy mínusz 60 fokos hűtőközeg áramlik , amelyik a mínusz 10 fokos külső hőmérséklettel találkozva már egy +50 fokos különbséget jelent, ami a kompresszor által munkára fogva a beltéren képes felmelegíteni a levegőt, vagy hőszivattyús fűtésnél a rendszerben keringő vizet.
Mivel ez a tevékenység munkát igényel a klíma/ hőszivattyú részéről, így a rendszerünk akkor működik a leghatékonyabban, ha minél kisebb hőmérsékletkülönbséget kell kiegyenlítenie a kompresszor munkája által. Tehát ahogyan csökken a külső hőmérséklet, úgy csökken a klímaberendezésünk hatékonysága is a fűtésben, mivel egyre több energiát kell felhasználnia.
Fontos tudnivaló, hogy a klíma kültéri egységünknél - főleg párás időben - lekondenzálódik a nedvesség és a kültéri tálcában csapódik le, illetve kifolyik a klíma alján.
Ez a folyadék a hideg időben megfagyhat és feltorlódhat a tálcában, majd a klíma kültéri egységének lapátját elérve tönkreteheti a klímánkat.
Ennek a jelenségnek a megelőzésére alkalmazzuk a kültéri cseppvíztálca fűtését egy behajlítható fűtőszál és az ezt bekapcsoló termosztát beépítésével. A termosztát nulla fok alatt bekapcsolja a fűtőszálat és nem engedi belefagyni a lekondenzálódott párát a lefolyóba. Hosszabb cseppvízcső esetén magát a csövet is fűteni kell, mivel hiába fűtjük fel a kifolyást, ha egy másik szakaszon jégdugó képződik és nem a kijelölt helyre távozik a víz, hanem szabályozatlanul a csepptálcából az erkélyre, földre, szomszéd ablakába stb. Egy ilyen téliesítő szett klímánkénti költésge brt 25.000Ft-ba kerül.
Az inverteres klímákkal akár -25 fokos kinti hőmérsékletnél is lehet fűteni (igaz, ekkor már jelentősen rosszabb a hatékonysága, mint amikor kisebb hőkülönbséget kell kiegyenlítenie).
A fűtésre használt energia a kinti hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan növekszik. Mindegyik klímának van egy hatásfok-görbéje, ami azt mutatja, hogy egy egység villamos energiából hány egység hőenergiát képes leadni a készülék, és mindezt milyen külső hőmérséklet mellett. Ez a mérőszám az SCOP érték, ami egy szezonálisan és földrajzilag méretezett mennyiség, ami az adott éghajlatnak megfelelő valós hatékonysági értéket modellez.
Mennyi klíma képes kifűteni a lakásomat?
A klímával történő fűtést úgy kell elképzelni, hogy amelyik szobában van beltéri egység, ott meleg lesz, ahol nincsen, ott pedig nem. Pontosan úgy működik ebben az esetben is, mint egy radiátoros vagy konvektoros fűtésnél!
Tehát egy teljes lakás fűtéséhez több beltéri egységre is szükség lesz, illetve a kisebb helyiségek (fürdőszoba, wc stb.) infrapaneleiről, vagy más fűtési megoldásáról is gondoskodni kell. Nem szabad a fürdőszoba párás környezetébe klímát tenni és felesleges is. Nagyobb terek, nappalik vagy hálószobák, gyerekszobák temperálására viszont kifejezetten alkalmas egy fűtésre optimalizált klíma. Gyorsan és hatékonyan emeli a szoba hőmérsékletét, mindezt energiatakarékosan és gázhálózattól független módon!
Érdemes tudni, hogy még azok a vásárlóink is rendkívül elégedettek a klíma fűtési opciójával, akik eredetileg csak hűtésben gondolkodtak de kipróbálták és azóta rendszeresen használják!
FELHASZNÁLÓI LEVÉL, ÉRDEMES ELOLVASNI A TAPASZTALATOKAT:
Kedves József!
"Megígértem, hogy az első téli szezon után beszámolok a tapasztalataimról - mely Önnek valószínűleg nem lesz meglepetés, nekem azonban nagyon is az volt!
Szeptember 11-én kötötték be nálam a 2 Daikin klímát a kedves kollegák, ha emlékszik József, egy 85 nm-es '68ban épült, ehhez mérten rendkívül rossz energetikai besorolású házba. A fűtést ezzel a 2 készülékkel (3,5kw) kívántam megoldani (nem feledve az Ön javaslatát egy későbbi, harmadik beiktatására), megbékélve azzal a megoldással, hogy néha, a leghidegebb napokon rásegítek a víztárolós+radiátoros kandallóval, erre be is volt tárolva 50 mázsa fa. Nos, talán mindent elmond, hogy az utolsó mázsáig ott van az udvaron az összes!
Precíz táblázatot vezettem minden nap, pontosan ugyanakkor leolvasva a mérőórát, jegyezve a nappali és éjszakai hőmérsékletet, és az áramfogyasztást.
Szeptember végéig nem kapcsoltuk be a klímát, ezért pontosan látszik, hogy a napi átlagos energiafelhasználásunk 10-13 kWh, ez a korábbi áramszámlákon is tökéletesen látszik. Ez télen még több is ugye, többet világítunk, a fürdőben a gyerek miatt extra hősugárzó van, de ettől most tekintsünk is el.
Ez a napi 10-13 kWh ez havi számlában nálam kb. 13.000 Ft-os áramszámlát jelentett eddig.
Októbertől elkezdtünk fűtögetni. Kis próbálkozás és tesztelgetés után pontosan beállítottam a klímákat heti programra, éjszaka (23-06h) 19 fokot, napközben 22 fokot tartottak. Nagyon élveztem, hogy órákra, napokra elmehettünk, csodálatosan tartották a hőfokot, beavatkozás nélkül, és még külföldről is bárhonnan megnézhettem, hány fok van, és épp mit csinál a készülék!
A belső hőmérséklet így állandó volt egész télen, a külső azonban nem, erősen lecsökkent december végére, január végén pedig volt az a néhány -10 alatti éjszaka is. A készülékek csodálatosan helytálltak, minden erőlködés nélkül tették a dolgukat, csak annyit lehetett érzékelni, hogy egyre többször olvasztanak (jellegzetes rezgő, berregő hanggal a külső egység felől).
Illetve a fogyasztáson is érzékelhető volt, oly módon, hogy
+10 fok külső hőmérséklet esetén +6-8 kWh
0 fok esetén: +10-12 kWh
- 10 foknál a legmagasabb fogyasztásuk +16-20 kWh volt / nap
Így a legmagasabb villanyszámlám, ami a januári és februári volt, 22.000.- Ftr-a jött ki, amiből ha az átlagos (klíma nélküli) 13.000 Ft-ot levonjuk, bátran kijelenthetjük, hogy 10.000 Ft-ból fűtöttem! (85 nm régi házat, rásegítés nélkül!) Mindezt persze H tarifával, de ha rendes normál napi árammal számolunk, akkor is 20.000 Ft!
Ha valaki ma ennél olcsóbban fűt, annak megemelem a kalapomat!
A fenti adatokat, számokat számlákkal és mérésekkel tudom bizonyítani.
Abban biztos voltam, és József is mondta, hogy a gáznál olcsóbb lesz - de hogy még a híres fánál is?! Én 50-60 mázsát tüzeltem el eddig évente. 2800 Ft-al számolva ez: 160-170.000 Ft, és ma már nem lehet 3000 Ft / q alatt kapni.
160.000 a 6 hónapra elosztva (okt-márc) : 27.000 Ft / hó! Háromszor drágább, mint a klímák! - és akkor a kényelmetlenségekről ne is beszéljünk (behordás, kormolás, füstölés, büdös, tűzveszély, és csak akkor megy, ha otthon vagyok)
Emberek hitetlenkedve hallgatnak, eddig bárkinek elmeséltem, és biztos vagyok benne, hogy néhányan már beszéltek is Önnel. Én sem hinném el, ha nem magam mértem/tapasztaltam volna.
Talán terjengős levelemből lejött, mennyire boldog vagyok, hogy a klíma mellett döntöttem, és hálás Önöknek, hogy megvalósították! Ezúton is köszönöm, még egyszer."
Nem mindegyik típus alkalmas a hazai viszonyok között a teljes téli időszakban való fűtésre, ellenben vannak olyan klímák, amelyeket kifejezetten erre optimalizáltak a gyártás során. Ezek akár -30 fokban is elegendő teljesítményt adnak le a fűtés során, de az általánosan elterjedt -15 fokos hőmérsékleten történő fűtés már bőven elegendő az elmúlt telek átlaghőmérséklete alapján. A városi mínusz 10 fokos hőmérséklet már nagyon ritka, a mínusz 15 fok pedig védett, városi környezetben 50 évente egyszer fordul elő, fagyzugosabb területeken.
Amíg hűtésre szinte bármelyik gyártó készüléke megfelelhetett addig fűtésre kizárólag minőségi klímaberendezést szabad megvárásolni!
Drasztikus a minőségi különbség a japán gyártók javára zajszintben és hatékonyságban egyaránt, a prémium gyártók klímáinál szinte nincsen eltérés hallás alapján a hűtés és fűtés közötti zajszintben míg ez közel sem mondható el egy középkategóriás klímaberendezés esetén.
A klímák fűtés üzemmódban sokkal nagyobb üzemi nyomáson dolgoznak és ez jól hallható zajként jelentkezik az olcsóbb készülékek kültéri egységében.
A gázellátás bizonytalansága miatt egyre keresettebbek ezek a klímakészülékek, mivel a legegyszerűbb módon adnak biztonságos alternatívát a lakás fűtésére - arról nem is beszélve, hogy mellette még a nyári hűtés funkcióját is ellátják. Egy klímákkal történő fűtés kivitelezése nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy komplett gázos rendszer kiépítése, engedélyeztetése.
Amennyiben házunkban padló- vagy falfűtés található, érdemesebb a klíma komplexebb változatában gondolkodni és egy hőszivattyút telepíteni a fűtésre használt víz melegítésére. A radiátoros rendszerekhez képest sokkal kisebb előremenő vízhőmérsékletre van szükség (35-40 fok), így egyetlen hőszivattyúval a komplett lakás is kifűthető gazdaságosan. A nagyon hideg téli napokon a készülékbe épített elektromos patron segíti a hőszivattyú működését. Így akkor sem maradunk fűtés nélkül, ha pár napra a működési tartomány alá csökken a kinti hőmérséklet.
Egy személyes történettel illusztrálnám, mennyire fontos a minőségi klíma kiválasztása a fűtéshez. A raktárunkban egy ideje porosodott pár megmaradt, Koreában készült klíma, amit „majd hozzám jó lesz felkiáltással felszereltünk a lakásomba a fiúkkal. Hűtésben remekül működött a rendszer, de az első hideg napon megdöbbenve tapasztaltam, hogy mindkét klíma annyira hangosan zúg, hogy a szomszédokra való tekintettel nem használom télen. Azóta sokkal hitelesebben érvelek a japán gépek mellett egy felmérés alkalmával, mint előtte bármikor.
Szívesen adok tanácsot a klímákkal történő fűtéshez, mivel elfogulatlanul egy megbízható és praktikusan üzemelő fűtési megoldásnak tartom.
Nagyon fontos!
A klíma kültéri egységét szigorúan tilos télire letakarni fóliával! Ha valamivel tönkre lehet tenni- az amúgy kültérre tervezett berendezést- az a klíma dunsztolásos letakarása lesz. A klíma kültéri egységében elektromos csatlakozások, panelek és áramkörök helyezkednek el, szigetelt részeken, viszont amire nem képes az eső és a hó, azt a fólia alatt beragadó pára elvégzi és tönkreteszi a komplett kültéri egységet.
Gyakran látok épületek, lakótelepi házak oldalán ilyen módon " téliesített" klímát, amelyik a gondoskodó tulajdonosa által fogja bevégezni, jóval hamarabb mintha hozzá sem nyúltak volna. A klímának nagyon fontos, hogy szellőzhessen a burkolata és az esetlegesen ráfolyó, aláfolyó nedvesség szépen kiszáradjon a védőburkolatából. Tehát ne takarjuk le, maximum egy fából készült, nem légmentes dobozolás, ami segíthet kitelelnie a klímának, de ez sem feltétlenül szükséges, hiszen háztetőkön, lapostetőn, nyílt térben is évtizedekig teszi a dolgát, ezekre a körülményekre tervezték ugyanis a mérnökök.
Tarifák, engedélyeztetés.
Gyakran hallani reklámokban a Geo- és H-tarifa kifejezést, de nem egyszerű eligazodni a szolgáltatóknál, sem az árakban, sem a szabályozásában a bikkfanyelven megfogalmazott tájékoztatók miatt. Pedig egy megtérülő befektetést jelent, amennyiben korszerű és energiatakarékos eszközöket használunk a villannyal történő fűtésre.
A Geo-tarifát az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltatónál igényelhetjük. A feltétele egy külön mérőóra, amit a szolgáltató ingyen telepít, viszont a házba történő bevezetést az órától már nekünk kell kiviteleztetni egy engedéllyel is rendelkező villanyszerelővel. Az áram kétszer két órás időszakon kívül - ami reggel 8-10 óra között és délután 16-18 óra között tart - a rendelkezésünkre áll az alábbi tarifatáblázat szerint az év 365 napján. Az igényléshez legalább 3-as hatékonysággal rendelkező (COP) berendezés (klíma vagy hőszivattyú) szükséges és erről egy tanúsítványt kell kérnünk a készülék forgalmazójától, majd engedélyeztetni kell az áramszolgáltatónál.
A GEO-tarifára csak a hőszivattyús berendezést, a H-tarifára egyéb megújuló energiaforrásunk energiaellátását is rá lehet kötni fix bekötéssel. Ha a hőszivattyú gyári tartozéka az elektromos rásegítő fűtés (ami arra hivatott, hogy –6, –8 °C alatt a hőszivattyús üzemre rásegítsen), akkor az is megkaphatja a kedvezményes tarifát. Előnye a Geo-tarifának, hogy tavasztól őszig a nyári időszakban a hűtéshez szükséges energiát is vételezhetjük a kedvezményes árral.
A H-tarifa bármelyik szolgáltatónál törvényi előírás szerint elérhető, viszont csak az ősztől tavaszig terjedő időszakban. A H-tarifánál nincsen csúcsüzembeni kimaradás, ami praktikus lehet, mivel egy hőszivattyút nem kell külön szabályozni, hogy a leolvasztás üzemmód éppen ne egy áramszünet idejére essen, ami akár károsíthatja is a berendezésünket.
Normál esetben ahány amper van a házban nappali áramban, térítésmentesen annyi ampert lehet igényelni a hőszivattyús berendezéshez.
Lakossági villamos energia díjak (Ft/kWh) ELMÜ
| Energia díj |
Rendszer használati díjak |
Áfa (27%) |
Bruttó áramdíj |
|
| A1 kedvezményes árszabás | 15,06 | 13,475 | 7,70 | 36,24 |
| A1 normál árszabás | 16,10 | 13,475 | 7,98 | 37,56 |
| A2 árszabás csúcsidőszak | 19,98 | 13,475 | 9,03 | 42,49 |
| A2 árszabás völgyidőszaka | 11,88 | 13,475 | 6,84 | 32,20 |
| B árszabás | 11,25 | 7,005 | 4,92 | 23,18 |
| B GEO árszabás | 12,16 | 7,005 | 5,17 | 24,34 |
| H árszabás | 11,25 | 7,005 | 4,92 | 23,18 |
