Apróságokon is múlhat egy szerelés megvalósíthatása vagy éppen a korrekt beárazása, így minden alkalommal inkább kimegyünk a helyszínre és átbeszéljük az elképzeléseket, ezzel számos kellemetlenség megspórolható a későbbiekben. A kivitelezés alkalmával akár pár centi is számíthat, hogy merre mehet a nyomvonal, hol vannak a bútorok, merre visszük el a cseppvízet, honnan fogja megkapni a klíma a betáplálást, hová kerül a kültéri és a beltéri egység. A kivitelezések kb. 1/3-ad részét megtervezni kell, nem pedig csak rábökünk egy falra, hogy ide tehetjük a klímát és készen vagyunk.
A felmérés alkalmával kell az ügyfelet megismertetni a klimatizálás alapjaival, hogy elegendő személyre szabott információval rendelkezzen a klímaberendezés kiválasztásához, tehát nemcsak a saját elképzeléseimet kell elmondani, hanem az ügyfelet is döntési helyzetbe kell hozni!
Az első körben általában telefonon történik egyeztetés az elképzelésekről és a szerelési körülményekről, de nagyon hálás vagyok, amikor valaki e-mailben jelzi a szándékát és visszahívhatjuk egy nyugalmasabb időpontban telefonon. Cégünkhöz egyes napszakokban kezelhetetlen mennyiségű hívás érkezik egyszerre és ez sokszor megnehezíti a megfelelő minőségű ügyfélkiszolgálást. Általában reggel igyekszik mindenki elintézni a klímaszerelést, főleg nyáron, amikor még friss az élmény egy átvirrasztott, forgolódós éjszaka után. A délután mindig csendesebb, ilyenkor jóval praktikusabb nyugodtan végigbeszélni az elképzeléseket és egy felmérésre időpontot kérni.
Felmérő kollégáink Kapuvári László (0620/555-4050) és Turcsányi Péter (0620/610-6000) a lakás megnézésekor tanácsot adnak a praktikus elhelyezésre, a szükséges előkészítésre, típusokra. Mindkét kolléga nagy rutinnal rendelkezik a klimatizálásban, így bátran hagyatkozhat a segítségükre!
Kezdésnek mindig megkérdezzük, milyen jellegű épületről van szó (panel, családi, társas, műemlék stb.) a kerületet, utcát, mert így tudunk tanácsot adni az esetleg szükséges engedélyekről, helyi szabályozásról, amit érdemes a lakónak elintézni még a felmérés előtt.
Például egy körfolyosós bérház esetén elvi beleegyezés szükséges az érintettektől, a szomszédtól vagy a közös képviselőtől, hogy ne a munka kezdetekor legyen spontán lakógyűlés, miközben a szakember már fent áll a létrán a fúróval és dolgozna, de még javában vitatkoznak a lakók.
Azért is érdemes tájékozódni már a felmérés előtt a helyi szokásokról és szabályokról, mert így a felmérés alkalmával azokra a megoldásokra lehet fókuszálni, amik valóban megvalósíthatóak és nem ütköznek valamilyen helyi tiltásba a kültéri egység felszerelését vagy a cseppvíz kivezetését illetően.
A közös képviselő egy rendkívül fontos és szinte megkerülhetetlen személy a társasházakban történő klímaszerelések során, mivel sok esetben az ő pillanatnyi lelkiállapotán és jóindulatán múlik, hogy mit hová lehet szerelni. Segítségünkre lehet a megkeresése során, ha előtte már feltérképeztük a többi lakótól, hogy hová is szerelték a házban az eddigi klímákat, mivel még egy kifejezetten rosszindulatú közös képviselő is leszerelhető a precedensjog alapján. Tehát ha a szomszéd néninek van klímája a folyosón, akkor akár mi is feltehetjük mellé a sajátunkat. Kivételt képez ez alól a műemlék védett belső udvarok világa, ahová ugyan eddig sem lett volna szabad felszerelni, de új telepítéseket már jogosan nem engedélyeznek.
A fentiek tisztázása után a következő lépés a helyszíni felmérés. Ennek időpontja általában egy délutáni vagy kora esti óra, ami nem ütközik a munkaidővel. Igyekszünk ezen a téren is rugalmasnak lenni, hogy ne kelljen emiatt hamarabb eljönni a munkahelyről vagy szabadságot kivenni.
Sajnos a főszezonban szélsőséges időpontok is előfordulhatnak, mivel egyszerre kell sok lakást meglátogatni és nehéz kiszámítani a menetidőket. Van, ahol 5 perc is elég a felméréshez, de előfordul, hogy süteménnyel, teával és rengeteg kérdéssel vár az egész család, és nem lehet egy óránál hamarabb eljönni.
A felmérés során mindig úgy adunk tanácsot a klímaberendezés kiépítésére mintha a saját lakásunkban kellene felszerelni. Inkább dolgozunk egy kicsit többet, ha szebb és jobb megoldás lehet ezáltal a végeredmény, mivel ha abban a pillanatban nem is lesz nyilvánvaló az ügyfélnek a különbség, de én tudom, hogy hosszú távon értékelni fogja a praktikusabb és esztétikusabb elhelyezést.
Sajnálatosnak tartom, ahogyan egyes klímaszerelő brigádok mindenféle esztétikai szempontot, műemléki védettséget mellőzve felszerelnek olyan házakra és homlokzatokra, stukkókra, dísztéglás épületekre klímaberendezést, ami városképileg elfogadhatatlan.
A falon kívül futó és burkolat nélküli vezetékek látványa, a szecessziós épületek homlokzatának eltorzítása sajnos gyakori jelenség a vidékről érkező és csak a kánikulában a fővárosban portyázó cégek részéről, akik a „fogd a pénzt és fuss” alapon szerelnek klímát, a helyi szabályozások ismerete és betartása nélkül.
A felmérés alkalmával igyekszünk olyan megoldást javasolni, ami nem csak a lakók- lakóközösség számára, hanem városképileg is egy elfogadható alternatíva, nem ütközik önkormányzati rendeletbe és nem lesz később problémája a szakszerűetlen klímaszerelés miatt a hatóságokkal.
Milyen kérdések merülhetnek fel a felmérés során?
Az alapkérdés általában, hogy melyik szobát szeretnénk lehűteni és ennek kapcsán milyen műszaki megoldások jöhetnek szóba az anyagiak figyelembevételével. A kritikus pont többnyire a kültéri egység elhelyezésének kérdése, illetve a cseppvíz elvezetése a beltéri egységből. Erről bővebben az alábbiakban olvashatnak.
Szinte mindegyik felmérésnél felbukkanó kérés/kívánság: mi lenne, ha elhelyeznénk egy nagy teljesítményű beltéri egységet a folyosón, ami onnan hűtené az egész lakást!
Tapasztalataink szerint ez a legrosszabb megoldás, ami szóba jöhet. A klíma csak azt a szűk teret fogja lehűteni, sőt túlhűteni, de nem lesz képes a melegebb szobákba is átforgatni a hűs levegőt! Ahogyan egy radiátor is csak az adott szobában melegít, úgy a klíma is csak egy adott teret képes lehűteni, nem fogja egy ajtón keresztül átnyomni a hideget egy másik szobába, ez nem huzat, nem szél, nem átszellőztetés. Lokálisan állítunk elő hideg levegőt amivel a környezetében lévő levegőt, tárgyakat, falakat lehűtjük, így lesz komfortos a lakás.
Egy szűk térben a klíma nem fogja leadni a maximális teljesítményét, mivel az érzékelői leszabályozzák és így csak éppen annyit hűt, amennyi hideget a felszerelés helyén le tud majd adni, tehát nem fogja az egész lakást klimatizálni!
A névleges maximális teljesítménynek csak a töredékét adja le egy szűk térben működtetve, mivel ezt a teret percek alatt lehűti és fokozatosan leveszi közben a teljesítményét, a végén pedig már csak ventilátor üzemmódban keringeti azt a pár köbméter levegőt, amíg az újra fel nem melegszik. Ettől azonban a környezetében lévő szobákban nem lesz érzékelhetően jobb a hőmérséklet.
Mindig elborzadok egy felmérésnél, amikor meghallom, hogy „az előző klímás azt mondta, tegyünk fel ide egy 5 kW-os klímát és az majd jó lesz”, miközben ott állunk egy 6 négyzetméteres folyosón, a lakás közepén. Most hogyan mondjam el, hogy ez szamárság, miközben egy „hiteles szakember” már kimondta a szentenciát?
Az ajtók keresztmetszete nem engedi még nyitott állapotban sem a levegő átáramlását, így csak a folyosón lesz hideg, a naptól felmelegített szobákban pedig nem idéz elő érzékelhető hőmérséklet-csökkenést. A klíma ugyanis nem ventilátor, nem képes a két csészényi kis forgatómotorjával légnyomást vagy huzatot előidézni, amivel átkeverné a teljes lakásban a levegőt, főleg egy ajtónyi keresztmetszeten keresztül!
A klíma fokozatainak állíthatósága a hőcserélőről történő hideg levegő leválasztására szolgál, ennek intenzítását növeljük és nem toló nyomást állítunk elő. Fokozottan igaz ez a tetőterekre, ahol a folyosó közepén elhelyezett klíma nem alkalmas arra, hogy a tető által melegített szobákat lehűtse egy ajtón keresztül, főleg, hogy a hideg levegő jelentős része levándorol majd a lépcsőfeljárón a lenti szintekre. A tetőtér maghőmérsékletét ugyan csökkenteni fogjuk, de mivel a hálószobák a tető felől melegednek (ablakok, cserép) így egy ajtón keresztül nem lehet ezt a hőmennyiséget elvonni a benti térből. Magyarán meleg lesz a szobákban és lesz egy közepesen hideg folyosónk!
Már csak a fizika azon egyszerű törvényszerűsége miatt is igaz ez, hogy a hideg levegőnek nagyobb a fajsúlya, mint a melegnek és szeret alul elhelyezkedni. Télen pont ezért is fázhat a lábunk a padlón, miközben fejmagasságban már jó idő van. Nyáron ugyanez a jelenség figyelhető meg. Többszintes házaknál akár a lépcsőn felfelé haladva fokozatosan érzékeljük, mennyivel melegebb van fent, mint ahonnan elindultunk. Ez a galériás lakások klimatizálására is igaz, ahol a klíma által lehűtött levegő képes felszorítani a meleget a felső részbe. Előfordulhat, hogy a lakók akár kénytelenek lehozni az ágyat a nyári időszakban, mert nem lehet a plafon közelében nyugodtan aludni.
