Érdekli esetleg Önt, hogy mennyi áramot fogyaszt valójában egy klímaberendezés és milyen költségekre számíthat majd? Cikkünkben konkrét példákon keresztül és számításokkal is bemutatjuk mennyivel emelkedik majd várhatóan a villanyszámla a klíma használata...
Mennyi áramot fogyaszt egy klímaberendezés?
Mennyi áramot fogyaszt egy klímaberendezés? Az több mindentől is függ, de általánosságban elmondható, hogy a legújabb modellek egyáltalán nem fogyasztanak sokkal több áramot, mint az sokan gondolják.
Általános klímafogyasztás 2025-ben – mit jelent a gyakorlatban?
Általánosságban elmondható, hogy egy korszerű, inverteres klíma – különösen a leggyakrabban telepített 3,5 kW-os névleges teljesítménnyel – körülbelül 600–1000 watt közötti átlagos áramfelvétellel működik óránként a hűtési szakasz első részében. Ezt a jelenlegi, nagyjából 40 Ft/kWh költséggel szükséges megszorozni, így könnyen kiszámítható az óránkénti működés várható díja. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 600–1000 wattos fogyasztás a felmelegedett helyiség első lehűtési fázisára vonatkozik. Ahogy a klíma eléri a beállított hőmérsékletet, az inverter technológiának köszönhetően visszaveszi a teljesítményt, és 300–600 watt körüli tartományban tartja fenn a hőmérsékletet. Mivel a legtöbb lakásban nem egész nap működik a klíma, hanem jellemzően 5–6 órán keresztül a délutáni, esti órákban, ezekből az adatokból már jól becsülhető az adott háztartás várható fogyasztása.
Mennyivel növeli a klíma a villanyszámlát? – Reális havi és szezonális költségek
A felmérések során gyakran merül fel a kérdés, hogy mennyivel emelkedik a villanyszámla egy új klíma használatával. Tapasztalataink és ügyfeleink visszajelzései alapján egy átlagos lakásban, egyetlen működő berendezéssel havonta körülbelül 6000–8000 forinttal számolhatnak. A hűtési szezon általában két-három hónap intenzív használatot jelent, így célszerű 20 000–25 000 forintos szezonális költséggel kalkulálni. Ezek az értékek természetesen változhatnak a klíma típusától, energiahatékonysági osztályától (EER, seer, COP, scop), a helyiség szigetelésétől, a benapozottságtól, a használati szokásoktól és az elvárt hűtési intenzitástól. Minden klíma másképp viselkedik különböző környezetben, ezért a megadott tartomány egy biztonságos, reális átlag, amely a gyakorlatban jól használható támpont.
Hűtés és fűtés közötti különbségek – miért más a fogyasztás?
A modern inverteres klímák teljesítményüket széles tartományban képesek leadni, ami a lehűtés után rendkívül energiahatékony működést eredményez. Ennek köszönhetően terjedtek el széles körben az A+, A++ vagy még magasabb energiaosztályú modellek, amelyek jelentősen kedvezőbb fogyasztást biztosítanak, mint a régi, fix fordulatszámú (on/off) klímák. Fűtés üzemmódban azonban ezek a berendezések általában többet fogyasztanak, mivel a működésük elve szerint a külső levegőből vonják ki a hőt. Minél hidegebb a kinti levegő, annál nehezebben tud a rendszer hatékonyan működni, így a fogyasztás is magasabb lesz. A gyártók ezért minden esetben feltüntetik a klíma energetikai besorolását külön hűtésre és külön fűtésre is (például A+/A). A fűtés hatékonyságát főként a külső hőmérséklet határozza meg: a kifejezetten fűtésre optimalizált modellek mínusz 15–20 fokban is fenntartják a teljesítményt, míg a hagyományos készülékek ilyen hidegben már gyakran csak az elektromos fűtőtestekhez hasonló hatékonysággal működnek.
Rólunk mondták
Gyakori kérdések
Mikor fogyaszt a legtöbbet a klíma?
A bekapcsolást követő lehűtési fázisban, amikor a helyiség még meleg, és a klímának teljes teljesítménnyel kell dolgoznia. A hőfok elérése után a fogyasztás jelentősen csökken.
Reális a 6000–8000 Ft-os havi többlet klíma használatánál?
Igen. Egy átlagos lakásban, napi 5–6 órás használat mellett ez a leggyakrabban tapasztalt villanyszámla-növekedés egyetlen klíma esetén.
Fűtéskor miért magasabb a fogyasztás?
Mert a klíma a külső levegőből vonja ki a hőt. Minél hidegebb a levegő, annál több energiát kell felhasználnia a készüléknek a kívánt hőfok eléréséhez.
