Érdekes tapasztalata az idei hosszú és kemény télnek, hogy kifejezetten sokan keresték az alternatív lehetőségeket a fűtés kiegészítésére, vagy akár a meglévő rendszer mellé egy tartalék kiépítésére. Egyre többen gondolkodnak úgy, hogy nem szeretnék egyet...
Mennyi áramot fogyaszt egy klímaberendezés?
Mennyi áramot fogyaszt egy klímaberendezés? Az több mindentől is függ, de általánosságban elmondható, hogy a legújabb modellek egyáltalán nem fogyasztanak sokkal több áramot, mint az sokan gondolják.
Általános klímafogyasztás 2025-ben – mit jelent a gyakorlatban?
Általánosságban elmondható, hogy egy korszerű, inverteres klíma – különösen a leggyakrabban telepített 3,5 kW-os névleges teljesítménnyel – körülbelül 600–1000 watt közötti átlagos áramfelvétellel működik óránként a hűtési szakasz első részében. Ezt a jelenlegi, nagyjából 40 Ft/kWh költséggel szükséges megszorozni, így könnyen kiszámítható az óránkénti működés várható díja. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 600–1000 wattos fogyasztás a felmelegedett helyiség első lehűtési fázisára vonatkozik. Ahogy a klíma eléri a beállított hőmérsékletet, az inverter technológiának köszönhetően visszaveszi a teljesítményt, és 300–600 watt körüli tartományban tartja fenn a hőmérsékletet. Mivel a legtöbb lakásban nem egész nap működik a klíma, hanem jellemzően 5–6 órán keresztül a délutáni, esti órákban, ezekből az adatokból már jól becsülhető az adott háztartás várható fogyasztása.
Mennyivel növeli a klíma a villanyszámlát? – Reális havi és szezonális költségek
A felmérések során gyakran merül fel a kérdés, hogy mennyivel emelkedik a villanyszámla egy új klíma használatával. Tapasztalataink és ügyfeleink visszajelzései alapján egy átlagos lakásban, egyetlen működő berendezéssel havonta körülbelül 6000–8000 forinttal számolhatnak. A hűtési szezon általában két-három hónap intenzív használatot jelent, így célszerű 20 000–25 000 forintos szezonális költséggel kalkulálni. Ezek az értékek természetesen változhatnak a klíma típusától, energiahatékonysági osztályától (EER, seer, COP, scop), a helyiség szigetelésétől, a benapozottságtól, a használati szokásoktól és az elvárt hűtési intenzitástól. Minden klíma másképp viselkedik különböző környezetben, ezért a megadott tartomány egy biztonságos, reális átlag, amely a gyakorlatban jól használható támpont.
Hűtés és fűtés közötti különbségek – miért más a fogyasztás?
A modern inverteres klímák teljesítményüket széles tartományban képesek leadni, ami a lehűtés után rendkívül energiahatékony működést eredményez. Ennek köszönhetően terjedtek el széles körben az A+, A++ vagy még magasabb energiaosztályú modellek, amelyek jelentősen kedvezőbb fogyasztást biztosítanak, mint a régi, fix fordulatszámú (on/off) klímák. Fűtés üzemmódban azonban ezek a berendezések általában többet fogyasztanak, mivel a működésük elve szerint a külső levegőből vonják ki a hőt. Minél hidegebb a kinti levegő, annál nehezebben tud a rendszer hatékonyan működni, így a fogyasztás is magasabb lesz. A gyártók ezért minden esetben feltüntetik a klíma energetikai besorolását külön hűtésre és külön fűtésre is (például A+/A). A fűtés hatékonyságát főként a külső hőmérséklet határozza meg: a kifejezetten fűtésre optimalizált modellek mínusz 15–20 fokban is fenntartják a teljesítményt, míg a hagyományos készülékek ilyen hidegben már gyakran csak az elektromos fűtőtestekhez hasonló hatékonysággal működnek.
Rólunk mondták
Gyakori kérdések
Mikor fogyaszt a legtöbbet a klíma?
A bekapcsolást követő lehűtési fázisban, amikor a helyiség még meleg, és a klímának teljes teljesítménnyel kell dolgoznia. A hőfok elérése után a fogyasztás jelentősen csökken.
Reális a 6000–8000 Ft-os havi többlet klíma használatánál?
Igen. Egy átlagos lakásban, napi 5–6 órás használat mellett ez a leggyakrabban tapasztalt villanyszámla-növekedés egyetlen klíma esetén.
Fűtéskor miért magasabb a fogyasztás?
Mert a klíma a külső levegőből vonja ki a hőt. Minél hidegebb a levegő, annál több energiát kell felhasználnia a készüléknek a kívánt hőfok eléréséhez.
