Előfordulhat, hogy vízvezetékszerelőt is bevonunk a munkálatba, ha lakáson belüli kiépítés szükséges, esetleg bevezetjük az esőcsatornába. Ez utóbbi megoldásnak lehetnek hátrányai is, mivel a csatornából bomló anyagok szaga érkezhet a beltéri egységbe. A szagok megelőzésére szoktuk beépíteni a falba a HL138-as jelzésű bűzzáró szifont, ami megakadályozza, hogy a csatornából érkező szagok a klímán keresztül elárasszák a lakás levegőjét. A szifont még a klíma előcsövezésekor bevéssük a falba és a későbbiekben sem látszódik majd a vakolat alatt.
A klímából kicsepegő víz a beltéri egységben keletkezik, a klíma kompresszor által lehűtött hőcserélőn kicsapódik a légköri nedvesség, mint a hideg pohár falán az apró vízcseppek. Ezt a lecsepegő folyadékot a klíma belsejében összegyűjti a cseppvíz tálca és egy csövön keresztül kivezetjük a beltéri egységből, általában a szabadba vagy egy gyűjtőedénybe. A kondenzvíz kiválóan alkalmas növények öntözésére, sőt erkélyeken szívesen ajánlom, mint megoldást, hogy egy hagyományos cserép edénybe ültetett növénykére vezessük majd ki a vizet, és így kulturáltan megoldható a vízgyűjtés, illetve a teraszon is kellemes látvány a zöldellő bokor, muskátli.
Gyakori kérdés a cseppvíz mennyisége. Ez mindig a légköri páratartalom függvénye, illetve a lakásban tartózkodók tevékenysége is befolyásolja, pl. főzés, ruhaszárítási szokások.
A jó hír, hogy a legintenzívebb használat alkalmával a nyári pokoli kánikulában szinte nulla a légköri pára és így alig lesz kicsöpögő kondenzvíz vagy akár teljesen megszűnik. Ettől a légkondicionálónk még jól működik, csak nincsen, amit lekondenzáljon a levegőből.
A karbantartások alkalmával az egyik fontos szempont a klíma vízrendszerének kitisztítása a fertőtlenítő folyadékokkal - mivel így megakadályozható a kellemetlen szagok képződése, amit a pangó kondenzvíz okozhat a rendszerben - és az esetleges lerakódások eltávolítása a csővezetékből.
A klíma karbantartásának előszezonban történő elvégzésével sok kellemetlenségtől megkímélheti magát, mivel az első kánikulai napon klímák tízezreit indítják be egyszerre és a gyakori meghibásodások, apró javítások miatt akár heteket is kell várni egy klímaszerelő érkezésére, aki elhárítja a meghibásodást.
A cseppvíz kifolyása kedvelt célpontja a bogaraknak, darazsaknak, pókoknak, amelyek igyekeznek fészket kialakítani maguknak az éppen nem üzemelő csőben. Emiatt az első nyári beindításnál előfordulhat, hogy eltömítik a cső kifolyását, ezért minden karbantartáskor ellenőrizni szoktuk a cseppvíz akadálymentes kifolyását a klímából.
Klíma kültéri egységet a padlásra?
Gyakori kérés az ügyfelektől: mi lenne, ha a kültéri egységet feltennénk a padlásra, hiszen ott nem látható, és kényelmesen megközelíthető?
Ezek kétségtelenül jó érvek mellette, viszont rengeteg műszaki problémát felvet a klímával kapcsolatban egy ilyen elhelyezés, a tűzveszélyességről nem is beszélve!
A legelső és legfontosabb is egyben a hűtés rendkívül rossz hatásfoka. A kültéri egység a padláson folyamatos extra hőterhelésben próbálja leadni a lakásból kivont meleget, s emiatt állandóan működnie kell. A padláson a nyári kánikulában akár a 60-70 fokos hőség sem ritka. Ez rendkívül megterheli az ide telepített kültéri egységet, mivel nem tudja leadni az lakásból kivont hőmennyiséget egy magas hőmérsékletű térben. Ráadásul a készülék folyamatosan fűti maga körül a levegőt, így szinte fokozatosan romlik a hatásfoka, ahogyan melegszik a körülötte a padlás légtere. A klímának a folyamatos használat mellett sokkal rövidebb az élettartama, gyakoriak az elektromos meghibásodások, és a villanyszámlában is érezhető emelkedést jelent egy ilyen megoldás.
A műszaki paraméterek romlása mellett gondolnunk kell a tűzveszélyességre is. Egy folyamatosan működő, elektromos árammal meghajtott hőtermelő berendezésünk lesz gyúlékony környezetben. Láttam már klíma miatt leégett tetőt és kigyulladt klímát is, nem szép látvány. Főleg a korábbi, műanyag házas modellek tudnak lángra kapni, de egy fémházas klímában is van bőven műanyag alkatrész. Elég egy zárlat és a gyúlékony tetőtérben nagyon gyorsan terjed a tűz.
A fentiek alapján belátható, hogy a padlástérben elhelyezést semmiképpen sem javasolnám a megrendelőknek, amikor ez a klíma kigyulladt ( nem mi telepítettük hála az égnek) akkor másfél méteres, alig eloltható lángokkal lobogott, mi történt volna, ha egy tetőtérben történik mindez?
A másik nagy ötlet, hogy tegyük le egy pincébe a kültéri egységet, mondván ott hideg van és segíti a klíma munkáját, hiszen nem 40 fokos hőmésékletben dolgozik. Ez valóban akár működhet, nem is kell más hozzá csak egy párszáz négyzetméteres pince, alagsor, ugyanis a klíma egy szűkebb teret pillanatok alatt felfűt a házból kiszivattyúzott hővel, és innentől már visszafelé működik a folyamat, csak romlik a klíma hatásfoka. A klímának a legjobb elhelyezés egy védett eresz alja, akár északi, keleti oldal, így a lehető legkevésbé rontja a hatásfokát az időjárás, a felmelegedés, de mindenképpen a szabad levegő áramlását kell biztosítani a megfelelő termikus egyensúlyhoz.
