Hőszivattyúk a BudaKlíma termékválasztékában

A technológia fejlődésével a hőszivattyús rendszerek egyre elterjedtebb fűtési, hűtési és melegvíz előállítási megoldássá válnak a lakossági építkezések körében. Ennek egyik oka a berendezések, illetve az ezekhez kapcsolódó napelemes rendszerek árának csökkenése.

Új ház építésekor mindenki a legújabb technológiát szeretné beépíteni készülő ingatlanába. Most már az Ön számára is elérhető egy modern, környezettudatos rendszer, melyet ma már a legtöbben választanak fűtéskorszerűsítés vagy új ingatlan építése esetén.

A több ezer beépített hőszivattyús rendszer megfelelően bizonyított mind telepítési, mind üzemeltetési és felhasználási oldalról, így energetikailag az egyik legjobb fűtési-hűtési konstrukció a piacon.

Hogyan működik?

Alapvetően úgy, mint egy klímaberendezés: a magasabb hőmérsékletű környezetből hőt von el, és azt az alacsonyabb hőmérsékletű helyre szállítja. Tehát a hőszivattyú kültéri egysége felhasználja a kinti levegő (víz, föld) hőmérsékletét, majd ezt a beltéri egység hőcserélője hasznosítja, ezzel meleg vizet állítva elő, rácsatlakozva a lakás fűtési rendszerére. Így biztosítja a hőszivattyú otthonunkban a fűtést. 

A klímákhoz hasonlóan a hőszivattyú is rendelkezik egy beltéri és egy kültéri egységgel, kompresszorral, összekötő csövekkel és elektromos vezetékeléssel. A hőszivattyúban a hő az alacsonyabb hőfokú rendszer felől a magasabb felé áramlik. A hőszivattyú kompresszora a téli -10 fokból is képes otthonunkban +20 fokot csinálni a hűtőközeg áramoltatásával úgy, hogy felmelegíti a lakás fűtési rendszerét.

Előnyei:

• Egyetlen rendszerrel lehet biztosítani a lakás hűtését, fűtését, melegvíz ellátását.
• A szivattyú esetleges meghibásodása esetén beépített hőpatronok biztosítják a fűtővíz melegítését a hiba elhárításáig, így magasabb energiahasználat mellet, de üzembiztosan tovább működik a fűtési rendszer.
• Új építésű ingatlan esetén az említett hőpatronok megfelelnek a másodlagos fűtési rendszer követelményeinek, így a lakhatási engedély megadásához további fűtőrendszer kiépítése nem szükséges.
• Kedvezményes H vagy G tarifa igényelhető a rendszer működtetéséhez az áramszolgáltatótól.

Gázfűtéssel szemben:

• Nem kell az ingatlanra gázt bevezetni, gáztervet készíteni.
• Nem kell kéményt terveztetni, építetni,  időszakonként ellenőriztetni.
• Meghibásodás esetén nem kell a szénmonoxid mérgezéstől tartani.
• Nyári melegben a lakás hűtését is biztosítani tudjuk vele, így nem kell külön klíma rendszert telepíteni, fenntartani.

Hűtő-fűtő klímával szemben:

• A lakás minden helyiségében egyszerre tudja biztosítani a hűtést vagy a fűtést lényegesen alacsonyabb energiafelhasználás mellett, sokkal kényelmesebb szabályozást biztosítva.
• Megoldja a melegvíz ellátást is.

Telepítési szempontok:

• • • A telepítést pontos gépészeti és energetikai tervezésnek kell megelőznie.
      • Az alultervezett rendszer esetében folyamatosan maximális fokozaton fog járni a rendszer, bevetve a hőpatronokat is a szükséges teljesítmény leadásához. Ez felesleges energiafelhasználással jár.
      • A felültervezett rendszer esetében a bekerülési ár lesz magasabb, valamint a rendszer állandó beindítása és leállítása megterheli a részegységeket és az energiafelhasználásnak sem kedvez.
      •  Amennyiben szükséges ennek elkészítésében is tudunk segítség nyújtani
    • A hőszivattyúk gazdaságosan alacsony hőmérsékletű, +35 fokos vizet állítanak elő, ezért padló illetve falfűtéses rendszerek kiszolgálását támogatják.
    • Léteznek magas hőmérsékletű, 60-65 fokos vizet előállító hőszivattyúk is, azonban ezeket (nagyobb energiaigényük miatt) meglévő radiátoros rendszerekben a gázkazán kiváltására javasoljuk.

Amikre még érdemes figyelni a kültéri egység elhelyezésénél:

• A legfontosabb a zajterhelés minimalizálása (erre már a gép kiválasztásánál is fel szoktam hívni ügyfeleink figyelmét). Érdemes már a tervezéskor olyan helyet találni a gépészeti helységnek (mert a kültéri egység is annak a közelében lesz) ami a legkevésbé van a figyelem és a közlekedési “útvonalak” közelében. Illetve a jószomszédi viszony megtartása érdekében a lehető legtávolabb van a szomszédoktól.
• A berendezés helyének kialakításakor figyelmet kell fordítani arra, hogy a keletkező kondenz/cseppvíz elvezetése maradéktalanul megoldható legyen. Nagyon sokan nem is gondolják, hogy mennyi vizet “termelnek” ezek a gépek. Itt mindenki hajlamos egy normál klímaberendezéshez hasonlítani őket pedig nagyságrendi különbség van. A hőszivattyú kültéri egysége ugyanis leolvasztáskor képes jelentős mennyiségű vizet „termelni”, amikor a párás, ködös időben a hőcserélőre fagyott vizet leolvasztja. Ennek a víznek a fagymentes elvezetése a szivattyú környezetéből minden esetben egy megoldandó műszaki kérdés.
• Lehetőleg ne legyenek növények (fák, bokrok) a légszállítás útjában, irányában. Azok sajnos nem szeretik a ridegtartást, rövidebb vagy hosszabb távon de sajnos el fognak pusztulni.

a