Fűtési rendszerek összehasonlítása: Melyiket válasszuk? | BudaKlíma

Egy komplett ház teljes fűtését kicserélni, hőleadókkal és hőtermelővel, napelemekkel pedig elérhetik a tizenmilliós nagyságrendet is, ami már beláthatatlan megtérülést eredményez, mivel a rendszerelemek is elavulnak és 15-20 évnél felesleges hosszabb távot kitűzni.
 A 15-20 éves megtérülés egy olyan maximális időtartam amikor már legalább egy, de akár több technológiai ugrás is megtörténik időközben és még egy működőképes rendszer cseréje is megfontolható akár, annyival kedvezőbbek az új megoldások energiatakarékossága, vagy komfortja, viszont a kiválthatóság nagymértékben függ a helyi technológiai adottságoktól.

Klímás és Hőszivattyús fűtés

Kezdjük az elejéről, egy most épülő új ház esetében már nem kérdéses, hogy levegő- víz ( a levegőből nyeri a hőmérsékletváltozáshoz szükséges hőmennyiséget és egy vizes rendszerre adja át) hőszivattyúra érdemes kiépíteni a fűtést. Miért?

A fűtési rendszerünk egy nagyon egyszerű és jól, hatékonyan működő egység lesz. Kis túlzással leteszünk egy dobozt a ház mellé, amit összekötünk a házban a vizes rendszerrel és indulhat a fűtés.

Amennyiben napelemet is telepíthetünk a tetőre mellé, úgy a saját szükségletünket akár megtermelhetjük. A H tarifával pedig kedvezményesen üzemeltethetjük a hőszivattyúnkat. Minimális az adminisztráció, nem kell külön közművet (gázt) bevezetni, terveztetni, kicsövezni, engedélyeztetni és kéményt építeni. Tehát a hivatali macerát az elvárható szintre lehet minimalizálni és később sem vegzálnak majd a hatóságok, mint a gázos, kéményes rendszereknél olyan szívesen teszik.

Meglévő fűtésrendszer cseréjénél- bővítésénél már nem ennyire egyszerű rábólintani a hőszivattyúra, ugyanis a hőszivattyú egy alacsony melegvizes rendszer és így a radiátoros fűtésre nem optimális a használata. Amíg a hőszivattyú 30 fok előremenő víz esetén dolgozik hatékonyan, addig a radiátorokhoz 60-70 fokos víz szükséges, különben a radiátor felület nagyságát extrém módon növelni kellene, hogy elegendő legyen a hőleadó felület. Tehát a hőszivattyú mellé a padló és falfűtés, mennyezetfűtés a megfelelő hőleadó a nagyságánál és elhelyezkedésénél fogva is. A 80-90 es években épült házakban viszont sajnos a legjellemzőbb a radiátoros fűtés, ennek a komplett cseréje, vagy akár utólagos padlófűtés kialakítása már horribilis költségekkel járna. Ezen a helyzeten tudnak segíteni a modern, hőszivattyús rendszerű KLÍMÁK, amelyek pontosan úgy működnek, mint egy mini hőszivattyúk, csak éppen víz helyett a lakás levegőjét fogják fűteni és kellemes pluszként, nyáron hűteni is!

A klímákra is igényelhető a H tarifa, illetve a napelemes rendszer által megtermelt áramot fordíthatjuk vele télen a ház fűtésére, hűtésére, így tökéletes alternatívája egy nagy hőszivattyúnak és nem kell a meglévő rendszert sem cserélni. Amíg a hőszivattyú nem feltétlenül alkalmas a lakás hűtésére- mert akár egy padlófűtésre nem lehet a hideg vizet rákötni nyáron, nem komfortos- legfeljebb mennyezet és falfűtésre, addig a klímával fűtés nagyon egyszerűen átváltható hűtésre is, minden kiegészítő nélkül. Tehát abban az esetben, amikor radiátoros fűtést szeretnénk átalakítani érdemes a klímával bővítenünk rendszert, akár a meglévő fűtés meghagyásával.

Egyre gyakoribb, hogy azért keresik meg cégünket a gázfűtés kiváltásával mert a KÉMÉNY elöregedett, nem bélelt és nem is bélelhető. Akár több milliós költsége lehet egy ilyen kéményfelújításnak, főleg egy sokemeletes régi bérház esetében. Ilyenkor a klímával való fűtés a legkézenfekvőbb alternatíva, mivel ritka, hogy a hőszivattyú telepítésnek megfelelőek legyenek a feltételek a lakásban és elég hely sincsen a hőszivattyú kiépítésének.

Geotermikus fűtés, talajszondás hőszivattyú

Töprengtem rajta, hogy megírjam vagy sem, de talán gondolatébresztőnek megosztok pár információt. A hőszivattyúk első nagy generációja a talajszondás fűtésként érkezett el hozzánk, viszont a horribilis bekerülési költségek mellett nem várt problémák is előfordultak sajnos. Nevezetesen, ha nem táplálunk vissza meleget is a szondához nyáron akkor kihűlhet a terület és egyre rosszabb hatásfokkal üzemel majd a berendezésünk, mivel nem lesz meg a szükséges hőmennyiség lent a földben. Én magam nem telepítettem ilyen rendszert, tehát csak kollégáktól tudom, hogy közel sem annyira hatékony és szabályozható, mint akár egy levegő- vízes hőszivattyú és bizony van olyan ház ahol a 3-4 évben már a téli benti 18 fokot is nehéz előállítani, ami nem nevezhető komfortosnak.

A levegő- levegő hőszivattyúk elterjedésével egyre ritkább az igény a költséges talajfúrós, vagy kútépítős, vízelnyeletős rendszerekre, mivel nem belátható távolságba került a megtérülése egy ennyire komoly beruházásnak.

Konvektor

A konvektor a 80-90 es évek találmánya, amikor a gázolajos, kályhás fűtéseket kellett az akkor újdonságként érkező földgázos rendszerrel kiváltani. A kész lakásokban a legegyszerűbb megoldás a könnyen telepíthető konvektorok kiépítése volt, ami az akkor még alacsony gázárak mellett nem okozott jelentős költséget a 60%-os hatásfokával sem. Jelenleg egy ilyen rossz hatásfokú és gázpazarló berendezés már luxusnak számít és a lakásfelújítások alkalmával egyre többet cserélünk le, modern, hűtő- fűtő klímaberendezésekre.

Kandalló, vízteres kandallók

A 2000-es évek elején nagyot mentek a piacon a kandallók, vízteres kandallók, mint alternatív fűtési megoldás a gáz mellett, főleg az ukrán gázválság kapcsán vásárolták többen mint kiegészítő berendezést, „ha elzárják a csapot” alapon. Közben a piac átárazta a kandallók gazdaságosságát, mivel a tüzifa háromszorosára drágult ebben az időszakban és a 70-80% os hatásfokú kandalló a napi használatban nem versenyképes sem a gáz, sem pedig az elektromos, hőszivattyús rendszerekkel sem. A kandallós fűtésből, a romantika mellett lassan kijózanodnak a felhasználók, ugyanis milyen meglepő, folyamatosan pakolni kell fával, amit készletezni, szárítani kell minden évben, utána pedig hamuzni és amit senki nem mondd el: füstszag van tőle a lakásban! Több ismerősöm tapasztalata alapján állíthatom, hogy a kandallós fűtés egy idő után átcsúszik az évente párszor használt, romantikázós kategóriába.

Norvég elektromos panel

Imádom ennek a terméknek a marketingjét! Egyszerűen zseniális ahogyan megtévesztik vele a gyanútlan fogyasztókat. A neve is szuper, norvég, mert ugye ott hideg van, tehát már rossz nem lehet! Elektromos és panel, vagyis olyan modern valami!
100%-os hatásfok, persze, mint egy olajradiátornak, tehát 1kw villanyból lesz 1kw hőenergia, mindez ködösítve megfogalmazva a leírásokban, mert felvállalni nagyon nehéz ezt a rettenetesen pocsék és pazarló rendszert! A klímák és hőszivattyúk 4-6x-os szorzójához képest az elektromos panel egy az egyben alakítja az áramot meleggé, ami minden csak nem gazdaságos fűtés, csak és kizárólag ott ajánlható, ahol minden más fűtésnek van valami technikai megvalósítási akadálya.

Elektromos padlófűtés

Kb ugyanaz, mint az elektromos panel, 1 villanyból csinálunk 1 meleget, egy fűtőfóliával a burkolat alatt. Ami szimpatikus benne, hogy könnyen lerakható és a lábnál a meleg érzet sokkal kellemesebb, mint az általános fűtés komfortja. A lerakása gazdaságos, viszont üzemeltetésben itt is komoly villanyszámlákra kell számítani, tehát csak akkor lehet szempont az üzemeltetése amikor a felújítási keretbe nem fér bele egy gazdaságos fűtés, de a meglévőt fel kell számolni valamiért: kémény, konvektorok, régi cirkó, stb.

Pellet kazán

A pellet kazánokkal testközeli élményeim vannak, még az olasz gyárban is jártam, ahol gyártják őket, mivel cégünk is eladott pár egységet a 2000-es évek elején.

Teljesen magamtól hagytam fel a forgalmazással, mert ez a fűtési rendszer pontosan olyan kompromisszumokkal terhelt, mint a fás kandalló, bár annál azért jóval kényelmesebb.

A bekerülési költsége viszont a sokmilliós kategória, illetve ami nagyobb probléma az a fapellet beszerzése és az egyenletes minőség biztosítása. Ugyanis pelletből nincsen elég választék a piacon. A mezőgazdasági pelletek a magas szilicium karbid tartalmuk miatt nem alkalmasak a fűtésre, elkoszolják az égőfejet. A tiszta, hántolt fapellet pedig annyira dinamikusan drágult és olyan szűk volt a piacon elérhető készlet, hogy tisztán látszódott a hazai felhasználás zsákutcája, pedig egy időben mindenki azt hitte ez lesz az új bioüzemanyag, hát nem ez lett. Az alapelv az volt, hogy a gázvezeték nélküli részeken épült házakban is legyen megfelelő fűtés, de a hőszivattyú kiszorította a piacról nagyon rövid idő alatt.

Példa

Segítségként összehasonlítjuk a különböző elterjedt fűtési módokat pár konkrét számítással is, egy általános házméret fűtésére lebontva.

A számítás alapját egy jól szigetelt, korszerű 120nm-es családi ház éves fűtési energiaszükséglete adta, az energiaáraknál pedig a szolgáltatók aktuális (2022.08.01-áram ; 2022.10.01-gáz) díjszabását vettük figyelembe.
Ennél nagyobb vagy kevésbé jól szigetelt ingatlan esetében a különböző fűtési módok éves költségében lévő különbségek csak nőni fognak.

Ugyan nem tartozik szorosan a cikkhez, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hőszivattyúval nyáron meg tudjuk oldani az ingatlan hűtését is, illetve az infrapaneles és hőszivattyús fűtés mellé telepíthetünk napelemeket is ezzel is csökkentve a villanyszámlát. 

Ami látszik, hogy egyedül egy korszerű kondenzációs gázkazán éves fűtési költsége az, ami megközelíti a normál díjszabás szerinti árammal üzemeltetett hőszivattyú költségét, de H tarifa igénybevétele esetén a hőszivattyú energia költségége már 40%-al alacsonyabb.

Minden egyéb fűtési mód költsége lényegesen (akár ötszöröse is lehet) magasabb, így érdemes a fűtési rendszer átalakítása, bővítése előtt akár több szakemberrel is egyeztetni és összehasonlítani, hogy a saját lakásunkban melyik rendszer lesz előremutató megoldás a kiépítési költségek összevetésével és a várható avulással is számolva.

Remélem tudtunk Önnek segíteni ezzel a kis összehasonlítással.

Bata József

cégvezető

Budaklíma